2015. 01. 01-től az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás, vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű meglévő épület nem jelentős mértékű (a határoló szerkezetek összes felületének kevesebb, mint 25%-át érintő) felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek a hőátbocsátási tényezőkre vonatkozóan 0 7/2006-os TNM rendelet 5. mellékletében meghatározott előírásokat kell teljesíteniük, új épület építésekor vagy meglévő jelentős mértékű (a határoló szerkezetek összes felületének legalább 25%-át érintő) felújításakor az épületenergetikai jellemzőknek meg kell felelniük mind a hőátbocsátási tényezőkre, mind a fajlagos hőveszteségtényezőre és az összesített energetikai jellemzőre meghatározott kritériumoknak (7/2006-os TNM rendelet 5. melléklet – költségoptimalizált követelményszint).

Vonatkozó jogszabály: 5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez

A költségoptimalizált követelményszint egészen pontosan három darab pontot tartalmaz, melyek a következők:

  • A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
  • A hőveszteség tényező követelményértékei
  • Összesített energetikai jellemző követelményértékek
Fontos megjegyezni, hogy jelentős felújítás esetén mindhárom pontnak meg kell felelnünk!
Gönczi Gergely
Energetikai tanúsító
Első követelmény szint
Hőátbocsátási tényező 33%

Részletesen: az 5. melléklet I. pontja szerint a felújítással el kell érni:

  • homlokzati fal esetén a 0,24 W/m2K hőátbocsátási tényező követelményértéket. Ez a 80-as években épült átlagosan 30 cm vastag kerámia téglák esetén leggyakrabban 15 cm (0,04W/mK) EPS 80 szigetelést jelent, ezt csak számítással és az épület paramétereinek ismeretében lehet meghatározni,
  • nyílászárók esetében 1,15 W/m2K hőátbocsátási tényező az előírás, ezt már csak jellemzően 3 rétegű nemesgázzal töltött nyílászárókkal tudjuk elérni,
Második követelémnyszint
Fajlagos hőveszteség tényező 66%

Részletesen: az 5. melléklet II. pontja szerint a felújítással el kell érni:

  • a qm= 0,079 + 0,27 (A/V) fajlagos hőveszteség tényező követelmény értéket, ha a lehűlő felület/fűtött (A/V) térfogat arány 0,3 és 1,3 között van. Ezt csak számítással és az épület paramétereinek ismeretében lehet meghatározni.
Harmadik követelényszint
Összesített energetikai jellemző 100%

Részletesen: az 5. melléklet III. pontja szerint a felújítással el kell érni:

  • Az összesített energetikai jellemző egy komplexebb mutató, ami figyelembe veszi a fajlagos hőveszteség tényező számított értékét és a gépészeti rendszerek jellemző paramétereit is. Ha mondjuk egy épület fajlagos hőveszteség tényezője megfelel, korántsem biztos, hogy az összesített energetikai jellemző meg fog felelni. Tipikus példa erre az elektromos kazán. Ha felmérünk egy alapvetőleg jól szigetelt házat és látjuk, hogy elektromos kazán van benne, megújuló energia hasznosító berendezés nélkül, már látatlanul közölni szoktuk, hogy az összesített energetikai jellemző nem fog megfelelni.

Mitől függ az összesített energetikai jellemző értéke:

  • Az összesített energetikai jellemző értéke elsősorban az épület rendeletetésétől és a lehűlő felület és fűtött térfogat arányától függ. Értékét családi házak esetében jellemzően a következő értékkel tudjuk számítani: EP = 30 (A/V) + 101 kWh/m2a.

Ha ismerjük a felület/térfogat arányt, akkor leolvashatjuk az összesített energetikai jellemző követelményértékét.

Az összesített energetikai jellemző számított értéke sok paramétertől függ, így a legegyszerűbb megoldás, ha meghatározását szakemberekre bízzuk.
Gönczi Gergely
Energetikai tanusító