Hőszükséglet számítás - hogyan határozzam meg?

Először is tisztázzuk a következő leírásban nem az internetes kalkulátorok vagy a fűtés szerelők által bemondott fajlagos értékekeket (W/m3) fogjuk végignézni, hanem a pontos számítás menetét. Bizonyára mindenki hallott már legendákat, hogy 80 W/m3 régi rossz házaknál és 40 W/m3 újabb szigetelt épületeknél bőven elegendő teljesítmény fűtésre, bevallom őszintén mindig meg szoktam hallgatni ki mit mond a fűtési hőigényre és gyakorlatilag ahány szerelő vagy kalkulátor mind más eredményt ad. A legszebb, hogy mindenki meg is tudja magyarázni, miért az Övé a jó. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a pontos hőigényt vagy hűtési igényt részletesen ki kell számolni. Nagyon sok ilyen jellegű megkeresésünk van, így gondoltam ha valakinek kedve támad hozzá kiszámolhatja.

enerjikayiplari

Ahhoz hogy egy helyiség hőszükségletét meghatározzuk, először is pár adatot tisztáznunk kell.

Első lépés

1. Legelső lépésként tisztázzuk, hogy pontosan milyen hőmérsékletet szeretnék tartani a szobában. Ma már egy nappali vagy hálószoba funkcióval bíró helyiségben 22°C-os hőmérséklet tartása általában megrendelői elvárás. De a következő belső hőmérséklet értékeket tartalmazó táblázatban helyiségenkénti hőmérséklet értékeket tüntettünk fel, melyeket nyugodtan használhat a hőszükséglet számításhoz.

Lakóépületek huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a minimális belső hőmérséklet fűtésnél 20°C. Hőmérséklet tartoány 20-25°C. Lakóépületek egyéb helyiségeiben (pl.: konyha, tároló, stb.) 16 °C a minimális belső hőmérséklet fűtésnél. A hőmérséklet tartomány 16-25°C.

Madaras Gergely

Második lépés

2. Második lépésünk a méretezési külső hőmérséklet meghatározása. Ebből a szempontból az ország három részre tagolódik (-11°C , -13°C , -15°C), azt hogy melyik külső hőmérséklet értéket kell alkalmaznunk a következő térkép mutatja.

Harmadik lépés

3. Ha ezekkel megvagyunk, akkor a dT vagyis a hőmérséklet különbséget már meg is tudjuk határozni. Gondoljuk csak végig logikusan nekünk a -13°C-os külső hőmérsékletet kell 20°C-os belső hőmérsékletre felfűteni, akkor a delta T vagyis a hőmérséklet változás 20 - - 13 = 33°C.

Negyedik lépés

4. A következő lépés a lehűlő felületek hőátbocsátási tényezőinek meghatározása, melyről külön írtunk már, de nagyjából átismételjük. A hőátbocsátási tényező függ az adott szerkezet (külső fal, padlásfödém, pince födém, ablak) rétegrendjétől és a beépített anyagok hővezetési tényezőjétől. A hővezetési tényezőről is írtunk már, erről most külön csak annyit írnék, hogy az adott anyag jellemzője. Ide írom pár jellemző külső falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét:

Forrás: Baumann Mihály Épületenergetika című könyve.

Ötödik lépés

5. Ezután már csak a lehűlő felületet kell meghatároznom. Ez nagyon egyszerűen hangzik, de nem az, mivel nekem szerkezetenként kell meghatározni a felületet. Példáúl 10 m külső falszerkezet 2,7 m belmagasság mellett 10 m x 2,7 m = 27 m2 lehűlő külső falfelületet jelent. Ezen kívűl még van padlásfödém, ahol jelenős hőveszteség alakul ki valamint padlószerkezet ahol szintén jelentkezik hőveszteség.

Nézzük meg példával: Ha nekünk van egy 2 méter x 3 méteres önálló kis épületünk, akkor mennyi lehűlő felületünk lesz?

  • Külső fal összesen 2 m + 3 m + 2 m + 3 m = 10 m kerületet megszorzom a belmagassággal 2,7 m, így 27 m2 lesz.
  • Padlásfödém vagy lapostető összesen 2 m x 3 m = 6 m2 lesz.
  • Padlószerkezet szintén összesen 2 m x 3 m = 6 m2 lesz.

 

Hatodik lépés

6. A hőszükséglet számítás képlet alapján a teljesítmény egyenlő a lehűlő felület, a hőátbocsátási tényező és a hőmérséklet különbség szorzatával. Q = A x k x dT = Felület x Hőátbocsátási tényező x Hőmérséket különbség

Akkor nézzük a gyakorlatban: 1 m2 Budapesti normál B30-as falazat transzmissziós hőszükséglete:

  • A = 1 m2
  • k =  1,5 W/m2K
  • dT = 20°C – – 13°C = 33°C
  • Q = 1 x 1,5 x 33 = 49,5 W

Ha ezt a számítást elkészítjük minden határoló szerkezetre és összegezzük, akkor megkapjuk az adott tér transzmissziós hőveszteségét.

Fontos! Az itt összegzett értékre azért még ne válasszunk kazánt, radiátort vagy egyéb hőleadókat. Hiszen az eddig meghatározott hőszükséglet még csak a trannszmissziós veszteséget tartalmazza, vagyis ami a szerkezeten jelentkezik, ezen kívűl még a szellőztetésből fakadóan is van veszteségünk, ezt is hozzá kell adnunk. Megpróbálunk egy hőszükséglet kalkulátort készíteni, de sajnos szabadidő hiányában lassan halad.
Goda János
Épületgépész-mérnök

Hetedik lépés

7. Filtrációs hőveszteség számítás - A filtrációs hőveszteség a helyiség légcsereszáma (0,8-as értékkel számolhatunk lakóépületnél) és a helyiség térfogatának ismeretében könnyen meghatározható:

Az összes energiaigény amire szükségünk van a helyiség kifűtéséhez a transzmissziós és a filtrációs hőveszteség összege. Vagyis, ha a transzmissziós hőveszteségre kijött nekünk 300 W a  filtrációs hőveszteségre kijött nekünk 145 W akkor összesen 445 W a hőigényünk.

Hőszükséglet számítás program - hőszükséglet kalkulátor

Természetesen lehetőség van az előző munkamenetet egy programmal is helyettesíteni, mi erre a Bausoft Kft. által készített Winwatt Programot hasznájuk és ajánljuk is. A Bausoft Kft. honlapján elérhető demo verzió is, mellyel mentés nélkül készíthetünk számításokat.

Hőszükséglet számítás ára - költsége

Lehetősége van elkészíttetni kollégánkkal a hőszükséglet számítást, kazán méretezést, radiátor méretezést

Amennyiben rendelezésre áll alaprajz az épületről és a szerkezetek is ismertek vagy esetleg komplett tervdokumentáció van hozzá, abban az esetben kollégánk Bruttó 25.000,- Ft-os áron elkészíti Önnek helyiségenkénti hőszükséglet számítását (bruttó 25.000,- Ft családi ház esetében 160 m2-ig - egyéb esetben kérjen ajánlatot). Ajánlatkérés, munka megrendelése energetikus kollégánknál lehetséges a madarasgergo@gmail.com e-mail címen.

Lépjünk kapcsolatba

Telefon: 30 222 0962
Energetikus: madarasgergo@gmail.com
1089 Budapest, Benyovszki Móric utca 11. Fszt. 1.
hétfő - péntek 09:00 - 16:00 - Előzetes bejelentkezés szükséges!