GINOP-4.1.4-19 Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása

Összeszedtük a legfontosabb infokat - Röviden - Tömören

Támogatás intenzitása:

55 %
Százalék

Támogatási összegek:

3
Millió Ft. MINIMUM
100
Millió Ft. MAXIMUM

GINOP 4.1.4-19 Fontos időpontok:

Beadás kezdete

2019.07.30. -tól adható be a pályázat.

Beadás vége

2019.09.30- -ig adható be a pályázat

És akkor a részletek:

A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek:

Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek:

  1. Napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre és/vagy hűtésre
  2. Brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és HMV igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából
  3. Napelemes rendszer telepítése hálózati villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához
  4. Hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre
Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek:
  1. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése
  2. Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése
  3. Meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása
 

A műszaki és szakmai elvárások előtt nézd meg a következő videót a napelemes rendszerek működéséről (érdemes,mert hosszú lesz a következő fejezet):

Akkor vágjunk bele a műszaki és szakmai elvárásokba:

Elszámolható költségek – a következő fajlagos költségeket nem haladhatják meg:

  1. az energiahatékonyság javítására irányuló tevékenységek éves szintű 1 GJ primer energia megtakarításra vetített nettó beruházási költség nem haladja meg a 110.000 Ft/GJ értéket;
  2. napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladhatja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten 50 kWp névleges teljesítményig a 337.000 Ft/kWp értéket, 50 kWp névleges teljesítmény felett a 300.000 Ft/kWp értéket;
  3. napkollektoros rendszer esetében az abszorber felületre vetített elszámolható költség nem haladhatja meg a 270.000 Ft/nm értéket;
  4. szilárd biomassza kazán rendszer esetében a kazán teljesítményre vetített elszámolható költsége nem haladhatja meg a 150.000 Ft/kW értéket;
  5. hőszivattyú rendszerek alkalmazása esetén a hőtermelő teljesítményre vetített elszámolható költség nem haladhatja meg a
    – földhő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 325.000 Ft/kW értéket
    – víz-víz hőszivattyús rendszer esetén a 225.000 Ft/kW értéket
    – levegő-víz hőszivattyús rendszer esetén a 185.000 Ft/kW értéket.

További feltételek:

  1. az energetikai korszerűsítésre kerülő épület energetikai minőség szerinti besorolása legalább két szintet javul a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint a fejlesztésnek köszönhetően. A két szint javulási kötelezettség elérésének igazolása nem szükséges:
    – ha az épület fejlesztés előtti hiteles energetikai minőség szerinti besorolása a korszerűsítését megelőzően DD vagy jobb,
    – vagy ha a fejlesztés kizárólag napelemes rendszer fejlesztését tartalmazza,
  2. Támogatást igénylőként egy támogatási kérelem nyújtható be, a kérelem maximum 10 db külön álló épület és/vagy épületcsoport energetikai fejlesztésére irányulhat. Közös hő- és/vagy villamos energetikai rendszer fejlesztése 1 db épületcsoport fejlesztésének tekinthető.
  3. Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek
    a) fejlesztése egyértelműen igazolható energia-megtakarítást eredményez és/vagy megújuló energiaforrás felhasználására irányul;
    b) korszerűsítése abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz-kibocsátását, kivéve azon épületek energiahatékonysági fejlesztéseit, amelyek jelenleg és a fejlesztést követően is megújuló fűtési rendszert alkalmaznak;
    c) 2006. december 31-ét követően nem estek át a jelen támogatási kérelemben fejlesztéssel érintett szerkezeti elemek uniós, költségvetési vagy egyéb támogatás igénybevételével energetikai korszerűsítésen, vagy amennyiben igen, úgy a támogatáshoz kapcsolódó fenntartási időszak véget ért, a projekt lezárult;
    d) a fejlesztés előtti állapotban – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 évnél nem régebbi statikai szakvéleménnyel igazoltan – nem rendelkeznek állékonysági problémával;
    e) a támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 évből legalább 1 év időtartamban rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 évből legalább 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival, vagy — a napelemes fejlesztésre irányuló beruházás esetén — áramszámláival (havi elszámoló számlák vagy éves elszámoló számla) szükséges igazolni, mely dokumentumokat a támogatási kérelemhez nem kell benyújtani. Fűtési célú energiaszámlának minősül az adott időszakra vonatkozó energiaszolgáltató által kiadott havi számla, éves elszámoló számla, továbbá a nem energiaszolgáltatótól vásárolt tüzelőanyagok (pl. barnaszén, bükk tűzifa) esetén a tüzelőanyag beszerzését alátámasztó számla, szerződés, mely a beszerzett energiahordozó mennyiségét és annak költségét is tartalmazza. E fűtési célú energiaszámlákra, valamint az áramszámlákra is vonatkozik a dokumentum megőrzési kötelezettség, azaz a kedvezményezettnek a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2027. december 31-éig meg kell őriznie, mely időpontig e számlák ellenőrizhetőek.
  4. Amennyiben a fejlesztést megelőzően a fejlesztendő épület/épületcsoport vagy épületrész nem rendelkezik a projekt szempontjából releváns önálló energetikai mennyiség mérővel vagy almérővel, annak beszerelése és üzembevétele a projekt fizikai befejezéséig kötelező.
  5. Amennyiben a fejlesztéssel érintett épület fűtését és hűtését vagy melegvíz-ellátását távfűtési hálózatról vagy egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből biztosítják, a támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett hő- vagy melegvíz-mennyiségmérővel rendelkezzen a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál, vagy vállalja azok felszerelését.
  6. Az olyan több célra használt épületekben (pl.: egy épületben a lakhatás mellett elkülönülten gazdasági tevékenység is zajlik), amelyekben a fűtést/hűtést központi fűtéssel vagy távfűtési hálózatról vagy több épületet kiszolgáló központi rendszerről biztosítják, a támogatás feltétele, hogy a korszerűsítésre kerülő épület a projekt megvalósítását követően olyan egyedi fogyasztásmérőkkel rendelkezzen, amellyel mérni lehet az egyes egységek saját fűtés/hűtés- vagy melegvíz-fogyasztását, amennyiben ez technikailag megvalósítható. Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők
  7. Amennyiben releváns, a beépített építési termékek és szerkezetek tűzvédelmi – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelkező 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet –, valamint minőségi megfelelőségét – az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti teljesítménynyilatkozat bemutatásával – igazolni kell. Az erre vonatkozó igazolásokat legkésőbb a projekt zárásakor be kell mutatni, vagy a műszaki ellenőr nyilatkozatában fel kell tüntetni ezek meglétét.
  8. A beépítendő hőtermelők teljesítménye nem haladhatja meg az épület fejlesztés utáni hőigénye által indokolt teljesítmény 110%-át. Ha az épület hőigényének megfelelő teljesítményű hőtermelő nem beszerezhető, illetve nincs forgalomban olyan hőtermelő, amely teljesíti a 110%-os elszámolhatósági határértéket, a beépítendő hőtermelő teljesítménye és az épület hőigénye közötti lehető legkisebb különbségre kell törekedni. Kizárólag ebben az esetben olyan hőtermelő is támogatható, melynek teljesítménye meghaladja a 110%-os határértéket.
  9. A kivitelezés során, a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkező műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.
  10. A projekt keretében kizárólag új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe-helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható.
  11. A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.
  12. A projektben beszerzett eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó, kereskedőnek, vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni, a piacon szokványos jótállási és szavatossági feltételek biztosítása mellett.
  13. A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a támogatási szerződés hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.
  14. A támogatási kérelem pontjait a támogatást igénylőnek a Felhívásban meghatározott feltételek alapján releváns szakmai és pénzügyi tartalommal ki kell töltenie. A támogatást igénylő által a támogatási kérelem kitöltése során megadott adatok, szakmai-pénzügyi leírások bővítésére, kiegészítésére nincs lehetőség, kizárólag a döntés-előkészítés során az irányító hatóság számára nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmak tisztázására van lehetőség.
  15. A projektnek meg kell felelnie a Felhívásban, a Felhívás szakmai mellékleteiben, illetve az ÁÚF című dokumentumban foglalt egyéb feltételeknek.
  16. A Kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyont – amennyiben az a Kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül – a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig kizárólag a Támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a
    A fenti feltételnek való megfelelés igazolása abban az esetben nem szükséges, ha a támogatási kérelem kizárólag napelemes rendszer fejlesztését tartalmazza. 
  17. Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet. (Jelentős kockázatot jelenthet többek között a támogatási kérelem nem megfelelő kidolgozottsága; a projekt megvalósítása szempontjából kockázatos gazdálkodási adatok.)
    A támogatási kérelem értékelése és a megvalósítás során folyamatba épített kockázati ellenőrzésre kerül sor. Ha a projekt megvalósítása során kiemelkedően jelentős kockázat merül fel, akkor a támogatási kérelem elutasításra kerülhet, illetve a támogatási döntés érvényét veszítheti.
    Kiemelkedően jelentős kockázatot jelenthet például:
    – ha a támogatást igénylő, illetve az árajánlat adó/szállító székhelye, telephelye, fióktelepe között egyezés áll fenn,
    – a megvalósítási helyszín nem alkalmas a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére,
    – a saját forrás magánszeméllyel, különös tekintettel külföldi magánszeméllyel, vagy külföldi vállalkozással kötött kölcsönszerződés alapján, vagy tagi kölcsön révén biztosított,
    – pénzügyi teljesítés több kisösszegű részátutalás révén, vagy nagy összegű készpénzes kiegyenlítés révén történik.
  18. Benyújtást követően a támogatási kérelem tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.
  19. A támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint jogszabályban, felhívásban, támogatási szerződésben meghatározott más jogosultak hozzáférhetnek.
  20. A támogatási kérelemnek részét kell, hogy képezze – a kizárólag napelemes fejlesztésre irányuló beruházások kivételével – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti, épületek/ azonos fűtési rendszerrel rendelkező épületek meglévő állapotára készített, hitelesített energetikai minőségtanúsítvány és a projektszintű minta szerinti szakértői nyilatkozat.
  21. A támogatási kérelemnek részét kell, hogy képezze a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás a fejlesztés előtti állapotra vonatkozóan, mely a CO2 kibocsátási értékeket is tartalmazza.
    Energiahatékonysági fejlesztést célzó beruházás esetében a támogatási kérelemnek részét kell, hogy képezze a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás az energiahatékonysági fejlesztések hatására bekövetkező (köztes) állapotra, mely a CO2 kibocsátási értékeket is tartalmazza.
  22. A megterhelésre vonatkozóan felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét a GINOP-os felhívásokkal kapcsolatban 2016. április 11-én megjelent közleményre. A Közlemény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett valamennyi GINOP jelű támogatási szerződés kedvezményezettjére kiterjedő hatállyal hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztés (pályázati projekt) tárgyát képező ingó, illetve ingatlan vagyontárgy a Támogató előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, de utólagos bejelentési kötelezettség mellett megterhelésre kerüljön a projekt megvalósítási időszakában
  23. Megújuló energia felhasználását célzó támogatási kérelemnek részét kell, hogy képezze a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás a tervezett állapotra vonatkozóan, mely a CO2 kibocsátási értékeket is tartalmazza.
    Kizárólag napelemes fejlesztésre irányuló beruházás esetében épületenergetikai tanúsítványok nem szükségesek.
  24. Az energetikai minőségtanúsítványt és számításokat a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő TÉ (illetve jogutód szerinti besorolása) és/vagy SzÉS6 (illetve jogutód szerinti besorolása) jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell elvégeznie, és a szakértői nyilatkozatot a számításokat készítőnek szükséges hitelesítenie.
  25. Az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek a fejlesztést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt követelményeknek. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentésére irányuló nem jelentős felújításnak minősülő beruházásnál az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. § (5) bekezdésének szükséges megfelelni figyelemmel a (7) bekezdésre is, jelentős felújításnál pedig a 6. § (6) bekezdésének figyelemmel a 2. § 5. pontjára és a 6. § (7) bekezdésére is. Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése esetén az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. § (4) bekezdésében leírtaknak szükséges megfelelni.
  26. A projekt fizikai befejezését követően a záró beszámolóhoz csatolni szükséges az energetikai szakértő által aláírt, 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, mely igazolja, hogy a hatályos támogatási szerződésben megjelölt fejlesztés valósult meg, és a támogatási szerződésben rögzített indikátorok teljesíthetőek, továbbá a megvalósított beruházás állapotát rögzítő, tanúsító program használatával készített hitelesített tanúsítványt a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti számítással, mely a CO2 kibocsátási értékeket tartalmazza. Csak napelemes rendszer telepítését célzó projektek esetében e tanúsítvány csatolása nem szükséges, viszont szükséges a kivitelező által aláírt nyilatkozat arról, hogy a támogatási szerződésben megjelölt fejlesztés megtörtént, továbbá távfelügyeleti hozzáférés biztosított a Támogató részére, amellyel a rendszer termelése nyomon követhető a fenntartási időszak végéig.
  27. Tetőszerkezeten elhelyezendő megújuló energiát hasznosító rendszerek támogatása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az épület tetőszerkezete a fejlesztést követő állapotban alkalmas a megújuló energiát hasznosító rendszer fogadására. A tartószerkezet megfelelősségét statikai szakvéleménnyel szükséges igazolni. Amennyiben a statikai szakvélemény alapján a tartószerkezet megerősítése szükséges, legkésőbb a záró beszámolóhoz szükséges csatolni a statikai szakvéleményt a tartószerkezet megfelelősségéről.
  28. A napelemes rendszer kizárólag a fejlesztéssel érintett épület tetőszerkezetén helyezhető el.
  29. A napelemes rendszer csatlakozási teljesítményét legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítménye. A csatlakozási teljesítmény a hálózatra kapcsolódó inverter(ek) összesített névleges hálózati csatlakozási teljesítménye.
  30. Napelemes rendszer kiépítése esetén a hálózati engedélyessel kötött / módosított hálózathasználati szerződést és hálózatcsatlakozási szerződést, valamint 50 kWp alatti névleges teljesítményű napelemes rendszer esetén az ad-vesz mérőóra meglétét igazoló mérőhelyi adatlapot a záró kifizetési igénylés mellékleteként szükséges benyújtani.
  31. 50 kWp alatti névleges teljesítményű napelemes rendszer esetében az energiaszolgáltató által szaldó elszámolásról kiállított áramszámlát, 50 kWp teljesítményű rendszer felett szaldó, vagy normál számlát a projekt fenntartási jelentés mellékleteként szükséges benyújtani.
  32. A kiépített napelemes rendszerek megfelelősségét a felhívásban szereplő dokumentumokkal illetve nyilatkozatokkal szükséges igazolni és a záró kifizetési igénylés mellékleteként benyújtani.
  33. A fentieken túlmenően, a projekt megvalósításának elindításához szükséges releváns hatályos jogszabályok szerinti jogerős engedély(ek)et legkésőbb az első időközi kifizetési igénylés mellékleteként be kell nyújtani.
Míg a 4.1.3-as pályázat esetében nem kell energetikai szakembert igénybe venni, addig jelen pályázat keretében már igen fontos szerep jut az energetikus részére. Javaslom, amennyiben kisebb energetikai korszerűsítsen gondolkodik olvassa el GINOP 4.1.3-19 leírásunkat
Csiszár Zsolt
Építészmérnök
  • Okos Épületek Kft.
  • 1089 Budapest, Benyovszki Móric utca 11. fszt. 1.

    Energetikus: 30/222-0962 madarasgergo@gmail.com

    Előzetes bejelentkezés szükséges!